Óriási reform állt be a kötelező biztosítás háza táján idén is. Foglaljuk össze, milyen változások voltak az elmúlt években, amellyel a mindenkori kormány próbálta megteremteni, hogy a kgfb egyszerre legyen mind a biztosítóknak, mind az autós társadalomnak ideális. Ennek az egyensúlynak az elérése nagyon nehéz, de már az sokat mond, hogy jelenleg Európában Magyarországon lényegesen olcsóbban lehet kötelező biztosítást kötni, mint a szomszédos országokban.
2007 júliusától a kötelező biztosítással nem rendelkező, vagy ismeretlen gépjárművek által okozott személyi sérüléssel járó kárt is megtérítik a biztosítók, a Kártalanítási Számla terhére.
2010-től pedig nem az autó tulajdonosa a szerződő fél, hanem az üzembentartó, amennyiben ezek személyében változás áll be, a kötelező biztosítás szerződést újra kell kötni.
Szintén 2010-től került bevezetésre a fedezetlenségi díj, amit arra az időszakra kell megfizetni, amikor a tulajdonos vagy az üzembentartó nem rendelkezik kötelező biztosítással. Valamilyen oknál fogva nem fizette be a kötelező biztosítás díját, s a szerződés díj nemfizetéssel megszűnt. A fedezetlenségi díj rendszerint többszöröse a normál kgfb díjnak.
2011-től nem a gépjármű hengerűrtartalma alapján számolják ki a kötelező biztosítás díját, hanem teljesítménye alapján.
2011-től a kötvényesítési határidő 60 napról 45 napra csökkent.
2012. január 1-től bevezetésre került a baleseti adó, ami a kötelező biztosítás díjának 30%-a. Szintén 2012-től 3 napon belül kártérítési javaslatot kellett tennie a biztosítónak, amennyiben a felelősség egyértelműen megállapítható. Ezzel szeretnék elkerülni az értelmetlenül hosszú ideig elhúzódó kárügyintézést.
A legfrissebb változás pedig, hogy 2013-tól a biztosítók év közben többször is díjat hirdethetnek, ám ezt 60 nappal előtte be kell jelenteniük, és több felületen publikálni. A kihirdetett díjak és a megkötött kgfb szerződések továbbra is egy évig érvényesek.